Az influenza (grippe) egy v�rus �ltal okozott fert�z� betegs�g. A k�rokoz�k eml�s�ket (pl. ember, sert�s, l�) �s madarakat (pl. vadkacsa) k�pesek megfert�zni. A betegs�g az emberek k�z�tt cseppfert�z�ssel vagy k�zvetlen �rintkez�s (pl. v�lad�kkal szennyezett k�z) �tj�n terjed. F� t�netei a hirtelen kezd�d� l�z, izomf�jdalom, elesetts�g, k�s�bb pedig sz�raz k�h�g�s. K�l�n�sen id�sekn�l, s�lyos sz�v�dm�nyek l�phetnek fel.

K�rokoz�k

Az influenzav�rus szerkezete

�

Az antigen shift elve: k�t v�rus l�trehoz egy �jat

�

Az influenz�t az ortomixov�rusok (Orthomyxoviridae) csal�dj�ba tartoz� influenzav�rus A, influenzav�rus B �s influenzav�rus C okozz�k. Az influenzav�rusok genomja nyolc szegmens negat�v egysz�l� RNS-b�l �ll. A v�rust lipidtartalm� burok (envelope) veszi k�r�l. Ebb�l a burokb�l ny�lnak ki a neuraminid�z �s a hemagglutinin glikoproteinek.

A gazdaszervezet immunrendszere a neuraminid�z (NA) �s a hemagglutinin (HA) alapj�n tudja felismerni a k�rokoz�t. E glikoproteineknek azonban t�bb alt�pusuk is l�tezik: influenzav�rus A hemagglutininj�b�l eddig 16 alt�pust (H1-H16), neuraminid�z�b�l pedig kilencet (N1-N9) �rtak le.

A felsz�ni glikoproteinek antigenit�sa gyakran megv�ltozik (teh�t az immunrendszer „t�bb� nem ismeri fel”), s ez az alapja az influenzaj�rv�nyoknak. E v�ltoz�snak k�t m�dj�t ismerj�k:

• Antigen drift: pontmut�ci�k k�vetkezt�ben a glikoproteinek egy-egy aminosava v�ltozik meg
• Antigen shift: akkor k�vetkezhet be, ha egyazon sejtet t�bbf�le v�rus is megfert�z. Ilyenkor genetikai rekombin�ci� j�n l�tre, teh�t a k�t v�rusgenom elegy�b�l �j v�ltozatok alakulnak ki. A rekombin�ci� alapja, hogy a v�rusgenom t�bb k�l�n�ll� RNS-szegmensb�l �ll, melyek teh�t k�nnyed�n „�sszekeveredhetnek egym�ssal”. Az antigen shift jelens�g�t csak az A t�pus� influenzav�rusok eset�ben figyelt�k meg.

Az influenzav�rus-t�rzsek jel�l�s�re speci�lis k�dot haszn�lnak, mely a v�rus t�pus�t (A, B, C) �s HA/NA antigenit�s�t (pl. H3N2) valamint a gazdaszervezetet (pl. diszn�), a f�ldrajzi eredetet �s egy t�rzssz�mot tartalmaz. Pl. A/Brisbane/10/2007 (H3N2), B/Florida/4/2006

Influenzav�rus A

Az A t�pus� influenzav�rus az emberen k�v�l m�s eml�s�k �s madarak k�z�tt is elterjedt k�rokoz�. Ez okozza a legnagyobb (ak�r vil�gm�ret�) j�rv�nyokat �s a legs�lyosabb betegs�geket: antigen shift r�v�n ugyanis gyakran alakulnak ki �jabb v�ltozatok, melyek ellen a gazdaszervezetek m�g nem v�dettek.

Jelenleg a legelterjedtebb emberi k�rokoz�k a H1N1 �s a H3N2 alt�pus� A-v�rusok.

Influenzav�rus B �s C

A B t�pus� influenzav�rus kisebb j�rv�nyokat k�pes okozni, a C t�pus� pedig legink�bb gyermekk�z�ss�gekben terjed, enyhe megbeteged�st okozva.

Patogenezis

Az influenzav�rus �letciklusa a fert�z�tt sejtben

�

Magyarorsz�gon a j�rv�nyvesz�lyes id�szak okt�ber elej�t�l �prilis v�g�ig tart.

A fert�z� v�lad�k (pl. k�h�g�skor aeroszolk�nt) bejut a gazdaszervezet l�g�tjaiba, ahol a v�rus hemagglutininje r�v�n kapcsol�dik a l�g�ti h�msejtek szi�lsav-receptoraihoz. A sejt ezut�n bekebelezi a v�rust, majd az a sejtmagba ker�l. A sejtmagban a negat�v RNS-ekb�l mRNS-ek (pozit�v RNS) k�pz�dnek, melyek vir�lis feh�rj�k �s negat�v RNS-ek k�pz�s�re k�sztetik a sejtet. Ezekb�l azt�n �j v�rusok „szerel�dnek �ssze” a sejtben, majd a sejth�rtya egy r�sz�t magukkal v�ve kijutnak a l�gutak lumen�be. A fert�z�tt h�msejt pedig v�g�l elpusztul.

Immunit�s

Az immunrendszer a hemagglutinin �s neuraminid�z glikoproteineket ismeri fel antig�nk�nt, ellen�k antitestek termel�dnek. A hemagglutinin elleni antitestek cs�kkentik a fert�z�s val�sz�n�s�g�t (neutraliz�l� ellenanyagok), a neuraminid�z-ellenes ellenanyagok pedig a betegs�g s�lyoss�g�t �s a beteg fert�z�k�pess�g�t cs�kkentik.

Antigen drift eset�n a megv�ltozott antigenit�s� v�rus k�pes lehet megbeteg�teni a kor�bbi v�ltozat ellen v�dett egyedet, de a betegs�g lefoly�sa enyh�bb. Antigen shift sor�n viszont olyan �j v�rust�rzsek keletkezhetnek, melyek ellen a szervezet v�dtelen.

A fert�z�tt sejtek elpuszt�t�s�ban citotoxikus T-limfocit�k vesznek r�szt.

T�netek

A betegs�g t�netei a fert�z�d�st k�vet�en 1–3 nappal hirtelen kezd�dnek: l�z, hidegr�z�s, elesetts�g, �tv�gytalans�g, izomf�jdalom, fejf�j�s, sz�d�l�s. K�s�bb torokf�j�s �s sz�raz k�h�g�s is megjelenik. A l�z 1–5 nap alatt megsz�nik, majd napok–hetek m�lva a t�bbi t�net is elm�lik.

Sz�v�dm�nyk�nt el�fordulhat als� �s fels� l�g�ti gyullad�s, t�d�gyullad�s (mely id�sekn�l �s immunhi�nyos �llapot�akn�l gyakran hal�los) �s sz�vizomgyullad�s (szint�n vezethet hal�lhoz).

Influenz�ban cs�kken a l�gutak v�dekez�k�pess�ge m�s k�rokoz�kkal szemben, �gy gyakran l�pnek fel egyidej�leg bakteri�lis fert�z�sek is (pl. Streptococcus, Staphylococcus, Haemophilus influenzae).

Kezel�s �s megel�z�s

A beteg leggyakrabban mag�t�l meggy�gyul; javasolt az �gynyugalom �s a l�zcsillap�t�s, valamint fontos a megfelel� folyad�kp�tl�s. A betegnek tan�csos ker�lnie csecsem�k, id�s �s beteg emberek t�rsas�g�t.

Az influenza kezelhet� neuraminid�z-b�n�t�kkal (oseltamivir, zanamivir), valamint a csak influenzav�rus A ellen hat�sos adamant�n-sz�rmaz�kokkal (amantadin, rimantadin).

Szalicil�tok (pl. aszpirin) nem adhat�k influenz�s gyermekeknek, mert a v�rusfert�z�s �s a szalicil�t egy�ttesen s�lyos (gyakran hal�los) agy- �s m�jk�rosod�st (Reye-szindr�ma) okozhat!

Influenza megel�z�s�re adhat� neuraminid�z-b�n�t� vagy v�d�olt�s. A vakcina el�lt A �s B influenzav�rusokat tartalmaz, m�gpedig az adott �vben v�rhat� legelterjedtebb alt�pusokat. A v�d�olt�s azoknak aj�nlott, akikn�l magas az influenza sz�v�dm�nyeinek kock�zata: id�sek, kr�nikus betegs�gben szenved�k �s immunhi�nyosak. Mivel a vakcina el��ll�t�s�hoz sz�ks�ges v�rust ty�ktoj�sban teny�sztik, ez�rt v�d�olt�s nem adhat� toj�sfeh�rje-allergi�s szem�lyeknek.

Pand�mi�k

A vil�gm�ret� j�rv�nyokat pand�mi�knak nevezz�k. Antigen shift r�v�n az influenzav�rus A gyakran id�z el� pand�mi�t. A legut�bbiak:

• 1889: orosz n�tha (H2N2)
• 1918: spanyoln�tha (H1N1)
• 1957: �zsiai influenza (H2N2)
• 1968: hongkongi influenza (H3N2)
• 2009: „�j influenza” (sert�sinfluenza; H1N1)