A H5N1 az A t�pus� influenza v�rusainak egyik alt�pusa, a mad�rinfluenza egyik okoz�ja, amely az embert �s m�s fajokat is megfert�zheti. A legvesz�lyesebbnek tartott influenzaalt�pus, amely a kutat�k szerint genetikailag m�dosulva alkalmas lehet egy puszt�t� emberi vil�gj�rv�ny kiv�lt�s�ra.

Mad�rinfluenz�t m�s v�rusalt�pusok is okozhatnak, ez�rt a mad�rinfluenza �s a H5N1 nem azonos fogalmak. A k�ztudatban az�rt forrtak egybe m�gis szorosan, mert az ut�bbi �vekben a m�dia visszat�r� t�m�ja lett a mad�rinfluenza jelentette vesz�ly az ember sz�m�ra, a hal�los emberi megbeteged�seket pedig a H5N1 egyik t�rzse, illetve lesz�rmazottai okozt�k. A t�rzs a HPAI A(H5N1) (az „A” az A t�pusra utal, HPAI r�vid�t�s, angolul highly pathogenic avian influenza virus, azaz „magas patogenit�s� mad�rinfluenza-v�rus”). A HPAI A(H5N1) sok mad�rpopul�ci�ban jelen van, k�l�n�sen D�lkelet-�zsi�ban. Egy �zsi�ban megjelent t�rzs vil�gszerte terjed , madarak t�zmilli�ival v�gzett �s sz�zmilli�ik le�l�s�hez vezetett, hogy terjed�s�t megf�kezz�k. A mad�rinfluenza m�diaeml�t�seinek nagy t�bbs�ge erre a t�rzsre utal.

A FAO mad�rinfluenza jelent�s�nek friss�t�se (Avian Influenza Disease Emergency Situation Update) szerint a fert�z�tt ter�leteken a vadmadarakban fokozatosan n� a H5N1 patogenit�sa, a mad�rfarmokon viszont a v�d�olt�sok ellen�rz�s alatt tartj�k. 2008 j�nius�ban (K�na, Egyiptom, Indon�zia, Pakiszt�n �s Vietnam) �t orsz�got �rint� 11 kit�r�s szerepelt a nyilv�ntart�sban, a 2006 j�niusi 65-tel �s 2007 j�niusi 55-tel szemben. A jelent�s szerint a HPAI-helyzet 2008 els� fel�ben jelent�sen javult az adatok alapj�n, de az esetek sz�ma tov�bbra is al�becs�lt az �rintett orsz�gok figyel�si rendszereinek hianyoss�gai miatt.

�

Le�r�sa

A HPAI A(H5N1) mad�rinfluenza v�rus, b�r van n�mi tapasztalat a korl�tozott ember-ember �tvitel�re.. A fert�z�tt baromfival val� gyakori �rintkez�s fert�z�si rizik�faktor, de a v�rus jelenlegi form�j�ban a mad�rr�l emberre val� fert�z�s sem nagyon hat�kony. Azoknak a 60 sz�zal�ka azonban, akiket megfert�z�tt a HPAI A(H5N1) �zsiai t�rzse, meghalt, �s fenn�ll a vesz�ly, hogy mut�ci�val vagy g�n�jrarendez�d�ssel olyan t�rzs j�n l�tre, amely m�r emberr�l emberre terjedhet. 2003-ban a vil�gh�r� virol�gus, Robert Webster azt �rta az American Scientist magazinban, hogy „az emberis�g olyan pand�mia sz�l�re ker�lt, amely az emberi n�pess�g nagy r�sz�t meg�lheti”. Egyben s�rgette a megfelel� er�forr�sok mozg�s�t�s�t a fenyeget�ssel szemben, amely milli�rdok �let�t k�vetelheti.2005. szeptember 29-�n David Nabarro, az ENSZ frissen kinevezett szenior emberi- �s mad�rinfluenza koordin�tora arra figyelmeztetett, hogy egy mad�rinfluenza-j�rv�ny 5-150 milli� ember�letet k�vetelne. A szak�rt�k azonos�tott�k a pand�mia fel� vezet� fontosabb val�sz�n� esem�nyeket (�j kl�dok l�trej�tte, �j fajok megfert�z�se, �j ter�letekre terjed�s), �s ezek k�z�l t�bb hamarabb bek�vetkezett, mint gondolt�k.

A magas hal�loz�si ar�ny �s virulencia, a fennmarad� jelenl�t, a n�vekv� hordoz� reservoir, a jelent�s mut�ci�s k�pess�g a H5N1-et teszik a vil�g jelenlegi legnagyobb j�rv�nyfenyeget�s�v�, ez�rt doll�rmilli�rdokat k�ltenek a kutat�s�ra �s egy lehets�ges H5N1-j�rv�nyra val� felk�sz�l�sre. Legal�bb 12 c�g �s 17 korm�ny dolgoznak pand�miamegel�z� influenzavakcina kifejleszt�s�n. Nem lehet azonban tudni, milyen lesz a puszt�t� pand�mia vesz�ly�vel fenyeget� v�rus �s a hat�kony megel�z� vakcina t�meges gy�rt�sa csak mintegy h�rom h�nappal azut�n kezd�dhet, hogy a v�rust azonos�tott�k. A rem�nyek szerint a v�rus azonos�t�s�t k�vet� egy �v alatt egymilli�rd d�zist siker�lhet el��ll�tani.

A H5N1 ak�r t�bb egym�st k�vet� pand�mi�t is okozhat, mivel att�l f�ggetlen�l, hogy egy pand�mia vesz�ly�t el�id�z� t�rzsre kialakul-e az emberekben „ny�jimmunit�s”, a madarakban a v�rus tovabb mut�l�dik.

Influenzapand�mi�t az influenzav�rus A m�s alt�pusai is okozhatnak, nem csak a H5N1. A H5N1 genetikai elemz�se azonban azt mutatja, hogy egy H5N1 okozta pand�mia ak�r sokkal halalosabb is lehet, mint a spanyoln�tha volt. A Pandemic Severity Index (PSI, „vil�gj�rv�ny-s�lyoss�gi index”) azonban nem tartalmaz az 5. kateg�ri�ba tartoz� spanyoln�th��n�l magasabb fokozatot: egy ilyen pand�mia vesz�ly�vel szemben minden lehets�ges megel�z� l�p�st meg kell tenni.

Genetik�ja

A H a H5N1 r�vid�t�sben az ezen a molekul�ris modellen l�that� hemagglutinint jel�li.

A HPAI A(H5N1) els� ismertt� v�lt t�rzse (az A/h�zity�k/Scotland/59, angolul A/chicken/Scotland/59) Sk�ci�ban 1959-ben k�t csapat csirk�vel v�gzett; ez a t�rzs azonban nagyon k�l�nb�z� volt a jelenlegi magas patogenit�s� H5N1-t�l. A 2004-ben domin�ns HPAI A(H5N1) t�rzs 1999 �s 2002 k�z�tt fejl�d�tt ki, l�trehozva a Z genot�pust. Nevezik a HPAI A(H5N1) �zsiai vonal�nak is.

Az �zsiai vonalat k�t antig�n kl�dra osztj�k. Az egyes kl�dba tartoznak a vietnami, thaif�ldi �s kambodzsai emberi �s mad�rizol�tumok, illetve a laoszi �s malajziai mad�rizol�tumok. A kettes kl�d v�rusait el�sz�r k�nai, indon�ziai, jap�n �s d�l-koreai mad�r izol�tumokban azonos�tott�k, miel�tt tov�bbterjedtek nyugati ir�nyban a K�zel-Keletre, Eur�p�ba �s Afrik�ba. Az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet (WHO) szerint a 2005 v�g�n �s 2006-ban t�rt�nt emberi fert�z�sek�rt els�sorban a kettes kl�d v�rusai voltak felel�sek. A genetikai elemz�s a kettes kl�don bel�l hat alkl�dot azonos�tott, amelyekb�l h�rom rendelkezik elk�l�n�lt f�ldrajzi eloszt�ssal �s volt �rintett az emberi fert�z�sekben: Map

• Alkl�d 1, Indon�zia
• Alkl�d 2, Eur�pa, K�zel-Kelet �s Afrika (egy�tt: EMEA)
• Alkl�d 3, K�na

Terminol�gia

A H5N1 izol�tumok kategoriz�l�s�t az al�bbi HPAI A(H5N1) p�lda szeml�lteheti az A/h�zity�k/Nakorn-Patom/Thaif�ld/CU-K2/04(H5N1) (angolul A/chicken/Nakorn-Patom/Thailand/CU-K2/04(H5N1)) t�rzsr�l:

• A az A t�pus� influenzav�rust jel�li. (Szemben a B �s a C t�pussal.)
• H�zity�k a fajt jel�li, amelyben az izol�tumot tal�lt�k.
• Nakorn-Patom/Thaif�ld a helyet jel�li, ahol a v�rust tal�lt�k.
• A CU-K2 k�d az ugyanazon a helyen tal�lt m�s influenzav�rusokt�l k�l�nb�zteti meg a t�rzset.
• 04 2004-et jel�li, amikor a v�rust izol�lt�k.
• A H5 a hemagglutinin nev� influenza protein 5-�s sz�mmal jel�lt v�ltozat�t jelenti.
• Az N1 a neuraminid�z protein egyes sz�m� v�ltozata.

M�s p�ld�k: A/kacsa/Hong Kong/308/78(H5N3) (A/duck/Hong Kong/308/78(H5N3)), A/mad�r/NY/01(H5N2) (A/avian/NY/01(H5N2)), A/h�zity�k/Mexik�/31381-3/94(H5N2)) (A/chicken/Mexico/31381-3/94(H5N2)) �s A/r�ce/Egyiptom/03(H5N2) (A/shoveler/Egypt/03(H5N2)).

Mint m�s mad�rinfluenza v�rusok, a H5N1 t�rzsek is lehetnek „magas patogenit�s�ak” (highly pathogenic, HP) �s „alacsony patogenit�s�ak” (low-pathogenic, LP). A HPAI jel� mad�rinfluenza v�rusok virulensek �s a megfert�z�tt madarak halaloz�si ar�nya gyakran megk�zel�ti a 100 sz�zal�kot. Az LPAI jel� v�rusok kis virulenci�j�ak, viszont sz�rmazhatnak bel�l�k HPAI v�rusok. Az ut�bbi �vekben nagy m�dianyilv�noss�got kapott mad�rpusztul�sokat H5N1 HPAI t�rzsek okozt�k, de a vil�gban H5N1 LPAI v�rusok is jelen vannak. Valamennyi eddig izol�lt HPAI v�rus a H5 �s a H7 alt�pusokhoz tartozott. A HPAI-LPAI megk�l�nb�ztet�s jelenleg csak a madarakra utal: rendesen egy magas patogenit�s� mad�rinfluenza v�rus sem az emberek sem m�s fajok sz�m�ra nem magas patogenit�s�. Az ut�bbi �vekben felt�nt H5N1 t�rzsek �jdons�got jelentenek abb�l a szempontb�l, hogy a madarakon k�v�l m�s fajok sz�m�ra is hal�losak lehetnek, mint p�ld�ul a h�zimacska, ami kor�bban nem volt fog�kony az influenzav�rusokra.