A H1N1 az A típusú influenzavírus egyik altípusa, az emberi influenza leggyakoribb okozója. Nevében a „H” a hemagglutinin proteinre, az „N” a neuraminidáz proteinre utal. Számos különböző törzzsé mutálódott, köztük a spanyolnátha vírusa, enyhe emberi influenzák vírusai, járványos sertésinfluenza törzsek és a madarakban talált különböző törzsek.

Ezek közül a spanyolnátha 50-100 millió ember életét követelte.

Az alacsony patogenitású H1N1 törzsek 2006-ban az összes influenzás megbetegedés mintegy felét okozták.

Amikor 2005-ben az emberi influenza más vírusaihoz hasonlították az 1918-as vírust, kiderült, hogy a vírus 4400 aminosavja közül csak 25-30 mutatott eltérést – ennyi már elég volt hozzá, hogy a madárinfluenza vírusa emberek közt is terjedővé váljon.

A spanyolnátha

Az 1918-as Spanyolnátha járvány terjedése

A H1N1 egy különlegesen virulens törzse okozta 1918 márciusa és 1920 májusa közt a spanyolnáthapandémiát, amely az emberiség történetének egyik legpusztítóbb járványa volt: világszerte 50-100 millió embert ölt meg.

A vírus azért volt olyan pusztító, mert az emberi szervezetben az immunrendszer túlzott reakcióját váltotta ki, az úgynevezett citokin vihart. Az immunrendszer citokinok (jelzőmolekulák) tömegét bocsátotta a tüdőszöveteibe, emiatt fehérvérsejtek özönlöttek oda, károsítva a tüdőszöveteket és vizenyőt okozva, ami megakadályozta a légzést. Más pandémiáktól eltérően, amelyek főképp az öregekkel és a gyerekekkel végeztek, a spanyolnátha nagy számban végzett fiatal felnőttekkel, akiknek erős volt az immunrendszere és ezért erős védekező reakciót produkált.

A járvány azért kapta a spanyolnátha nevet, mert Spanyolország volt az egyetlen európai ország, ahol az áldozatokról folyamatosan jelentéseket közöltek, miközben más országokban ezt nem engedték szerepelni a hírekben, hogy megelőzzék a pánikot.

A 2009-es járvány

2009. áprilisában a H1N1 egy változata - amely az „új influenza A(H1N1) vírus” nevet kapta - halálos áldozatokkal járó megbetegedéseket okozott Mexikóban. Az első jelentések több, mint száz áldozatról szóltak, a számok azonban később változtak. A kór átterjedt az Egyesült Államokra, majd más kontinensekre is, köztük Európába. A WHO május 18-ai adatai szerint a laboratóriumi vizsgálatokkal megerősített esetek száma 40 országban 8829 volt és 74-en haltak meg, a zömük Mexikóban, a nemzeti egészségügyi hatóságok által a WHO számára szolgáltatott tájékoztatás alapján.

Szomszédos országaink közül Ukrajnában a legsúlyosabb a helyzet, a vírus 2009. júniusában jelent meg, de mára (2009. november 1.) négy nyugat-ukrajnai megyében 81 ezer ember szenved vírusos eredetű légzőszervi megbetegedésben, és 2341 embert ápolnak kórházban, a vírus feltehetőleg 48 ember halálát okozta eddig.

Az új vírus lappangási ideje az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatója szerint maximum hét nap, fertőzőképessége a betegség kezdetét megelőző naptól a kezdetét követő hetedik napig tart.