A H1N1 az A t�pus� influenzav�rus egyik alt�pusa, az emberi influenza leggyakoribb okoz�ja. Nev�ben a „H” a hemagglutinin proteinre, az „N” a neuraminid�z proteinre utal. Sz�mos k�l�nb�z� t�rzzs� mut�l�dott, k�zt�k a spanyoln�tha v�rusa, enyhe emberi influenz�k v�rusai, j�rv�nyos sert�sinfluenza t�rzsek �s a madarakban tal�lt k�l�nb�z� t�rzsek.

Ezek k�z�l a spanyoln�tha 50-100 milli� ember �let�t k�vetelte.

Az alacsony patogenit�s� H1N1 t�rzsek 2006-ban az �sszes influenz�s megbeteged�s mintegy fel�t okozt�k.

Amikor 2005-ben az emberi influenza m�s v�rusaihoz hasonl�tott�k az 1918-as v�rust, kider�lt, hogy a v�rus 4400 aminosavja k�z�l csak 25-30 mutatott elt�r�st – ennyi m�r el�g volt hozz�, hogy a mad�rinfluenza v�rusa emberek k�zt is terjed�v� v�ljon.

�

A spanyoln�tha

Az 1918-as Spanyoln�tha j�rv�ny terjed�se

A H1N1 egy k�l�nlegesen virulens t�rzse okozta 1918 m�rciusa �s 1920 m�jusa k�zt a spanyoln�thapand�mi�t, amely az emberis�g t�rt�net�nek egyik legpuszt�t�bb j�rv�nya volt: vil�gszerte 50-100 milli� embert �lt meg.

A v�rus az�rt volt olyan puszt�t�, mert az emberi szervezetben az immunrendszer t�lzott reakci�j�t v�ltotta ki, az �gynevezett citokin vihart. Az immunrendszer citokinok (jelz�molekul�k) t�meg�t bocs�totta a t�d�sz�veteibe, emiatt feh�rv�rsejtek �z�nl�ttek oda, k�ros�tva a t�d�sz�veteket �s vizeny�t okozva, ami megakad�lyozta a l�gz�st. M�s pand�mi�kt�l elt�r�en, amelyek f�k�pp az �regekkel �s a gyerekekkel v�geztek, a spanyoln�tha nagy sz�mban v�gzett fiatal feln�ttekkel, akiknek er�s volt az immunrendszere �s ez�rt er�s v�dekez� reakci�t produk�lt.

A j�rv�ny az�rt kapta a spanyoln�tha nevet, mert Spanyolorsz�g volt az egyetlen eur�pai orsz�g, ahol az �ldozatokr�l folyamatosan jelent�seket k�z�ltek, mik�zben m�s orsz�gokban ezt nem engedt�k szerepelni a h�rekben, hogy megel�zz�k a p�nikot.

�

A 2009-es j�rv�ny

2009. �prilis�ban a H1N1 egy v�ltozata - amely az „�j influenza A(H1N1) v�rus” nevet kapta - hal�los �ldozatokkal j�r� megbeteged�seket okozott Mexik�ban. Az els� jelent�sek t�bb, mint sz�z �ldozatr�l sz�ltak, a sz�mok azonban k�s�bb v�ltoztak. A k�r �tterjedt az Egyes�lt �llamokra, majd m�s kontinensekre is, k�zt�k Eur�p�ba. A WHO m�jus 18-ai adatai szerint a laborat�riumi vizsg�latokkal meger�s�tett esetek sz�ma 40 orsz�gban 8829 volt �s 74-en haltak meg, a z�m�k Mexik�ban, a nemzeti eg�szs�g�gyi hat�s�gok �ltal a WHO sz�m�ra szolg�ltatott t�j�koztat�s alapj�n.

Szomsz�dos orsz�gaink k�z�l Ukrajn�ban a legs�lyosabb a helyzet, a v�rus 2009. j�nius�ban jelent meg, de m�ra (2009. november 1.) n�gy nyugat-ukrajnai megy�ben 81 ezer ember szenved v�rusos eredet� l�gz�szervi megbeteged�sben, �s 2341 embert �polnak k�rh�zban, a v�rus feltehet�leg 48 ember hal�l�t okozta eddig.

Az �j v�rus lappang�si ideje az Orsz�gos Epidemiol�giai K�zpont t�j�koztat�ja szerint maximum h�t nap, fert�z�k�pess�ge a betegs�g kezdet�t megel�z� napt�l a kezdet�t k�vet� hetedik napig tart.