A sert�sek k�zt a fert�z�si ar�ny magas, a hal�loz�si ar�ny alacsony (1-4 sz�zal�k). A v�rus a leveg� �tj�n, k�zvetett �s k�zvetlen �rintkez�ssel, beteg vagy t�netmentes hordoz�k �tj�n terjed. Az eg�sz �v sor�n fordulnak el� j�rv�nyok, de a m�rs�kelt �g�vben gyakrabban �sszel �s t�len. Sok orsz�gban rutinszer�en oltj�k ellene a sert�seket.

A sert�sinfluenza k�nnyebben terjed emberr�l emberre, mint a mad�rinfluenza. Emberi megbeteged�sek a 2009-es, t�bb, mint 150 ember�letet k�vetel� mexik�i j�rv�ny el�tt is el�fordultak, �ltal�ban a szezon�lis emberi influenz�hoz hasonl� t�netekkel, de hal�lt okoz� t�d�gyullad�s is el�fordult a k�vetkezm�nyek�pp.

Az A t�pus� influenza H1N1, H1N2, H3N1 �s H3N2 alt�pusai mind okozhatnak SIV-fert�z�st, �jabban a H2N3 is. (Vannak olyan v�lem�nyek, hogy ez eredetileg az emberr�l terjedt �t a sert�sekre.)

H3N2, H5N1

A H3N2 mad�rinfluenza v�rus K�n�ban sert�seket is megfert�z�tt �s Vietnamban is kimutatt�k sert�sekben, n�velve a f�lelmet, hogy �j, az emberre vesz�lyesebb vari�nsok jelenhetnek meg, megteremtve egy puszt�t� emberi j�rv�ny v�rus�t. Az eg�szs�g�gyi szak�rt�k szerint a sert�sek emberi influenzav�rusokat hordozhatnak, amelyek g�ncsere �tj�n kombin�l�dhatnak a H5N1 t�rzzsel �s kialak�thatnak olyan form�kat, amelyek m�r emberr�l emberre is terjedhetnek.

A H3N2 a H2N2-b�l fejl�d�tt ki antig�ncsuszaml�s (antigenic shift) r�v�n, �s ez a v�rus puszt�tott a vil�gszerte kb. egymilli� ember hal�l�t okoz� 2-es szint� pand�mi�ban, az 1968-as �s 1969-es hongkongi influenza j�rv�ny sor�n is.

Az �ves emberi influenzaj�rv�nyok domin�ns t�rzse a H3N2. M�rt ellen�ll�sa a standard v�rusellenes gy�gyszerekre, az amantadinra �s a rimantadinra az emberi szervezetben 2005–re 91 sz�zal�kra emelkedett. 2004 augusztus�ban kutat�k K�n�ban H5N1 v�rust mutattak ki sert�sekben.

2005-ben felfedezt�k, hogy a H5N1 Indon�zia egyes ter�letein ak�r a teljes sert�spopul�ci� fel�t is megfert�zhette, an�lk�l, hogy t�neteket okozott volna. Chairul Nidom, az Airlangga Egyetem tr�pusi betegs�gek k�zpontj�nak virol�gusa (Surabaya, Kelet-J�va) is v�gzett f�ggetlen kutat�sokat: a Nature cikke szerint megvizsg�lta 10 olyan, eg�szs�gesnek mutatkoz� sert�s mint�it, amelyek olyan nyugat-j�vai ter�letekr�l sz�rmaztak, amelyek szomsz�ds�g�ban mad�rinfluenz�val megfert�z�tt baromfifarmok voltak. A mint�k k�z�l �tben ott volt a H5N1 v�rus. Ugyanabban a r�gi�ban az�ta az indon�z korm�ny is hasonl� eredm�nyekre jutott. A r�gi�n k�v�l lak� 150 sert�s mint�i negat�vak lettek.

Hat�sa az emberre

A m�ltban a legt�bb emberi esetet v�letlen�l, a szezon�lis influenz�nak gondolt esetek vizsg�latakor azonos�tott�k, mivel az embert megbeteg�t� sert�sinfluenza a mexik�i j�rv�ny el�tt tipikusan a szezon�lis emberi influenz�hoz �s m�s akut fels� l�g�ti fert�z�sekhez hasonl� t�netekkel j�rt. Az enyhe, vagy t�netmentes emberi esetek �szrev�tlen�l maradtak, ez�rt az emberi sert�sinfluenza elterjedts�ge nem ismert. Nemzetk�zi elterjedts�ge sem j�l ismert, mivel nem kell bejelenteni a nemzetk�zi �llat-eg�szs�g�gyi hat�s�goknak. ([OIE, www.oie.int])

A sert�sinfluenz�t a m�ltban az emberek �ltal�ban a sert�sekkel val� �rintkez�s �tj�n kapt�k meg, de voltak olyan esetek, amikor nem volt kimutathat� sert�sekkel val� �rintkez�s �s a k�rnyezetben nem voltak sert�sek. M�r a mexik�i j�rv�ny el�tt is voltak p�ld�k az emberr�l emberre val� terjed�sre, de csak szoros kontaktus, illetve z�rt csoportok eset�ben. Az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet (WHO) 2009. �prilis 26-�n kelt t�j�koztat�ja szerint arra nem volt p�lda, hogy a sert�sinfluenza megfelel�en elk�sz�tett sert�sh�s �tj�n terjedt volna. 70��C-os f�z�si h�m�rs�kleten a sert�sinfluenza v�rusa elpusztul.

A WHO szerint a legt�bb ember, k�l�n�sen, akik nem �rintkeznek sert�sekkel, nem rendelkezik v�detts�ggel a sert�sinfluenz�val szemben. Ha a sert�sinfluenza �gy m�dosul, hogy hat�konyan �tterjedhet emberr�l emberre, megvan a vesz�lye, hogy nagym�ret� j�rv�nyt okozzon. Neh�z megj�solni egy ilyen j�rv�ny erej�t: f�gg att�l, mennyire virulens a v�rus, mekkora az ellene val� immunit�s �s mennyire jelent v�detts�get ellene a m�s influenzav�rusok elleni v�detts�g.

A Mexik�ban �s m�shol az emberekben betegs�get okoz� sert�sinfluenza-v�rusok m�g nem ismertek el�gg� ahhoz, hogy vakcina legyen ellen�k, �s m�g nem tudni, hogy a l�tez� vakcin�k milyen m�rt�kben jelentenek v�detts�get.

T�netei

Sert�sekn�l

A sert�sinfluenza f� t�netei sert�sekben.

Sert�sekben az influenzafert�z�s l�zat, leverts�get, t�ssz�g�st, k�h�g�st, neh�zl�gz�st �s �tv�gytalans�got v�lt ki. Egyes esetekben a betegs�g vet�l�st is okozhat. B�r a mortalit�s �ltal�ban alacsony (1-4% k�r�l), a v�rus s�lycs�kken�st �s a n�veked�s lelassul�s�t okozhatja, ami a gazd�lkod�k sz�m�ra anyagi k�rt jelent.A fert�z�tt �llatok 3-4 h�t alatt 5-6 kg-ot is vesz�thetnek.

Emberekn�l

A sert�sinfluenza f� t�netei emberekn�l: l�z, leverts�g, �tv�gytalans�g, orrfoly�s, torokf�j�s, k�h�g�s, hasmen�s, �melyg�s, h�ny�s.

Az Egyes�lt �llamok Betegs�gellen�rz�si �s Megel�z�si K�zpontok �gyn�ks�ge (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) szerint a sert�sinfluenza t�netei hasonl�ak az influenza �s az influenzaszer� betegs�g t�neteihez. A t�netek k�z� tartozik a l�z, a k�h�g�s, a torokf�j�s, testi f�jdalmak, a fejf�j�s, hideglel�s �s a f�radts�g. A 2009-es j�rv�ny sor�n a kor�bbiakhoz k�pest nagyobb volt a hasmen�s �s a h�ny�s ar�nya.

Mivel ezek a t�netek nem kimondottan csak a sert�sinfluenz�ra jellemz�ek, a val�sz�n� sert�sinfluenza differenci�ldiagn�zisa nem csak a t�netek, hanem a szem�ly k�zelm�ltj�nak a sert�sinfluenz�hoz k�t�d�se eset�n t�rt�nik. P�ld�ul a 2009-es j�rv�ny idej�n a CDC azt javasolta az orvosoknak, hogy akkor gondoljanak sert�sinfluenza differenci�ldiagn�zisra, ha az akut l�gz�szervi megbeteged�ssel hozz�juk fordul� p�ciens kapcsolatban volt meger�s�tett sert�sinfluenza esetekkel vagy a betegs�g jelentkez�s�t megel�z� h�t napban a sert�sinfluenza esetet m�r meger�s�tett �llamban, vagy Mexik�ban j�rtak. A sert�sinfluenza meger�s�t�se orrb�l vagy torokb�l vett mint�k laborat�riumi tesztel�s�vel t�rt�nik.

T�rt�nete

Spanyoln�tha, 1918

Az 1918-as Spanyoln�tha j�rv�ny terjed�se

1918 tavasz�n a mad�rinfluenza n�h�ny h�nap alatt az emberi szervezet sz�m�ra v�gzetes form�ba mut�l�dott. Az eredeti elm�let szerint a gyilkos t�rzs az embereket k�nnyebben megfert�z� sert�sinfluenza �s mad�rinfluenza kombin�ci�j�b�l j�tt l�tre egy sert�sben, amely ugyanabban az id�ben mindk�t v�russal megfert�z�d�tt. Amikor azonban a megmaradt sz�vetmint�k alapj�n azonos�tott�k az 1918-as t�rzset, kider�lt, hogy mut�l�dott mad�rinfluenza volt �s nem sert�sinfluenza kombin�ci�ja.

Vil�gszerte t�bb milli�an haltak meg a j�rv�nyban.

1976, Egyes�lt �llamok

1976. febru�r 5-�n Fort Dixben egy �jonc katona arra panaszkodott, hogy f�radt �s gyenge. A k�vetkez� nap meghalt �s k�s�bb n�gy t�rsa is k�rh�zba ker�lt. K�t h�ttel a katona hal�la ut�n eg�szs�g�gyi tisztvisel�k azt jelentett�k be, hogy a hal�lesetet sert�sinfluenza okozta �s egy ahhoz hasonl� t�rzsr�l van sz�, amely az 1918-as vil�gj�rv�nyt okozta. Ez nagy riadalmat okozott �s az eg�szs�g�gyi korm�nyzat hivatalnokai s�rgettek, hogy Gerald Ford eln�k hat�rozzon minden amerikai beolt�s�r�l a v�rus ellen. Az olt�si program k�sedelmesen haladt, de mire felhagytak vele, a n�pess�g 24 sz�zal�ka megkapta az olt�st.

A t�rt�nethez hozz�tartozik, hogy a Guillain-Barr� szindr�ma mintegy 500 eset�t – �s a s�lyos t�d�komplik�ci�k miatt bek�vetkez� 25 hal�lesetet – val�sz�n�leg a vakcin�ra val� immunpatol�giai reakci� okozta. A szindr�m�val m�s influenza-vakcin�kat nem hoztak �sszef�gg�sbe.

�

A 2009-es vil�gj�rv�ny

A mexik�i hadsereg tisztje eg�szs�g�gyi arcmaszkokat osztogat Mexik�v�rosban - 2009. �prilis 22.

�

�

�

Mexik�i lovasrend�r eg�szs�g�gyi �larcban - 2009. �prilis 26. Mexico City

�

�

�

A vil�gj�rv�ny terjed�s�nek dinamik�ja

�

�

2009 m�rcius�ban �s �prilis�ban Mexik�ban t�bb, mint 1000 esetben mutattak ki emberekben sert�sinfluenz�t �s a v�rus t�bb, mint nyolcvan ember�letet k�vetelt. �prilis 25-ig 11 esetet mutattak ki a laborat�riumi vizsg�latok szerint az Egyes�lt �llamok d�lnyugati r�sz�ben �s Kansasban �s t�bb sert�sinfluenza-gyan�s eset fordult el� New York nagyv�rosi �vezet�ben is. A sert�sinfluenza elszigetelt eseteinek felbukkan�s�r�l sz�l� els� jelent�sek ut�n^[ a mexik�i j�rv�nyr�l sz�l� hivatalos bejelent�s 2009. �prilis 23-�n sz�letett meg. Egyes esetekkel kapcsolatban az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet meger�s�tette, hogy a H1N1 egy �j t�rzse okozta �ket. A hal�lesetek k�z�l 16-ot az �j t�rzs okozott �s 2009. �prilis 24-en 44 m�sik esetet m�g vizsg�ltak. A mexik�i �ldozatok a h�rek szerint t�bbnyire fiatal feln�ttek voltak, ami jellemz� a j�rv�nyos influenz�ra.

�prilis 25-�n Margaret Chan, az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet (WHO) f�igazgat�ja bejelentette, hogy nagyon s�lyos fenyeget�st jelent a Mexik�ban terjed� sert�sinfluenza betegs�g. A k�vetkezm�nyek kisz�m�thatatlanok, ak�r vil�gj�rv�ny is lehet bel�le.

�prilis 26-�n este �j-Z�land eg�szs�g�gyi minisztere meger�s�tette, hogy egy mexik�i iskolai kir�ndul�sr�l visszat�rt di�kcsoport 22 tagja influenzaszer� t�netekkel – val�sz�n�leg sert�sinfluenz�t�l – megbetegedett. Tizenh�rom di�k eset�ben tesztek k�sz�ltek, �s k�z�l�k 10-en pozit�vnak bizonyultak az influenza A v�rusra, �s er�s a gyan�, hogy sert�sinfluenz�r�l van sz�, de lehet, hogy m�sik influenzat�pusr�l. A korm�ny azt javasolta, hogy az influenzat�neteket tapasztal� �j-z�landiak azonnal forduljanak a h�ziorvosukhoz.

Az �j t�rzs k�t kor�bbi sert�sinfluenza-t�rzs kombin�l�d�s�nak t�nik. Az el�zetes genetikai vizsg�lat azt tal�lta, hogy az �j t�rzs hemagglutinin (HA) g�nje az Egyes�lt �llamokban 1999 �ta ismert sert�sinfluenza v�rus�hoz hasonl�t, a neuraminid�z (NA) �s m�trix protein (M) azonban ink�bb az eur�pai sert�sinfluenza dokument�lt form�j�ra. Nincs kor�bbi adat ilyen genetikai szerkezet� v�rusokr�l emberekben vagy sert�sekben, de az Egyes�lt �llamokban nincs form�lis nemzeti figyel�rendszer arr�l, hogy milyen v�rusok vannak jelen sert�sekben.

J�nius 11-�n az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet (WHO) vil�gj�rv�nny� nyilv�n�totta az �j influenz�t.

2009. j�lius�ig a 6.75 milli�rd embert sz�ml�l� bolyg�nkon 429-en haltak meg sert�sinfluenz�ban.

Az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet (WHO) riaszt�si sk�l�ja

• 1. fokozat: Az emberi esetek kis kock�zat�t jelenti, az �llatokat megfert�z� v�rus emberre nem terjed �t.
• 2. fokozat: A vad- vagy h�zi�llatok k�z�tt terjed� v�rus n�h�ny esetben emberre is �tterjed.
• 3. fokozat: A v�rus korl�tozott g�cokban akt�van fert�z, de nincs t�meges emberr�l emberre terjed� fert�z�s.
• 4. fokozat: Az �llati eredet� v�rus bizony�tottan k�pes j�rv�nyt el�id�zni egy emberi k�z�ss�gben. Ebben a fokozatban m�g nem tartj�k elker�lhetetlennek a vil�gj�rv�nyt.
• 5. fokozat: A betegs�g ugyannak a t�rs�gnek t�bb mint k�t orsz�g�ban �n�ll� g�cokban alakul ki. K�sz�b�n �ll egy vil�gj�rv�ny �s igen kev�s id� van a felk�sz�l�sre.
• 6. fokozat: Hivatalosan meg�llap�tj�k a vil�gj�rv�ny kialakul�s�t. Ehhez arra van sz�ks�g, hogy a v�rus a vil�g k�t k�l�nb�z� r�gi�j�ban �n�ll� g�cokban fert�zz�n.

�

A 2009-es j�rv�ny Eur�p�ban

�prilis 27-�n a spanyol eg�szs�g�gyi miniszt�rium meger�s�tette az orsz�g els� sert�sinfluenz�s megbeteged�s�t. A megbeteged�s a Castilla-La Mancha tartom�nybeli Almansa v�ros�ban t�rt�nt.

A 2009-es j�rv�ny Magyarorsz�gon

H1N1 v�rus

M�jus 29-�n mutatt�k ki Magyarorsz�gon az �j influenzav�rust, egy 27 �ves brazil �llampolg�rn�l.

J�lius 6-�n �jabb 9 embern�l kimutatt�k az influenz�s megbeteged�st. Ekkorra m�r 21-re n�tt a H1N1-gyel fert�z�ttek sz�ma Magyarorsz�gon.

J�lius 22-�n a Magyarorsz�gon igazolt fert�z�sek sz�ma 37 volt. Ugyanezen a napon ut�lag jelentett�k be az els� megt�rt�nt hal�lesetet is. J�val a bejelent�s el�tt, m�r j�lius 15-�n meghalt a H1N1 fert�z�s k�vetkezt�ben egy 41 �ves magyar �llampolg�rs�g� f�rfi, akit a D�l-Dun�nt�lr�l sz�ll�tottak a budapesti k�rh�zba. Az �NTSZ az esetet csak az�rt ekkor hozta nyilv�noss�gra, mert a bonctermi vizsg�lati anyag�t csak j�lius 21-�n este kapta meg az Orsz�gos Epidemiol�giai K�zpont v�ruslaborat�riuma. A boncol�s sor�n vett mint�b�l azonos�tani tudt�k az �j t�pus� „A” H1N1 „V” t�pus� v�rust. Ezzel az esettel Eur�p�ban Magyarorsz�g a harmadik orsz�g ahol egy beteg meghalt a vil�gj�rv�ny k�vetkezt�ben.

J�lius 25-�n az �llami N�peg�szs�g�gyi �s Tisztiorvosi Szolg�lat (�NTSZ) bejelentette, hogy 47-re emelkedett a Magyarorsz�gon igazolt H1N1 megbeteged�sek sz�ma.

J�lius 28-�n 65-re n�tt az igazolt esetek sz�ma. Naponta 5-6 esetet regisztr�lnak. J�lius 29-�n 70-re n�tt az igazolt esetek sz�ma. J�lius 31-�n 76-ra n�tt a meger�sitett esetek sz�ma, majd 81-re. J�lius 31-�n 40 gyan�s magbeteged�st tal�ltak, amelyekb�l 5 igazolt H1N1 v�rusfert�z�s volt. Augusztus els� het�n m�r 105 igazolt sert�sinfluenza megbeteged�s volt Magyarorsz�gon �s ez a sz�m augusztus 9-�re 111-re emelkedett.

A szeptember 1-ei tan�vnyit� �nneps�get k�vet�en t�bb mint 110 tanul� bel�zasodott a csepeli Adu Oktat�si K�zpont T�ncsics Mih�ly utcai iskol�j�ban. A megbetegedettekt�l vett h�t mint�b�l n�gy H1N1 pozit�vnak bizonyult a laborat�riumi vizsg�latok ut�n, ugyanakkor az iskola tan�rai eset�ben is igazolt�k a v�rust.

Az orsz�gos tisztif�orvos szerint az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet (WHO) aj�nl�sa alapj�n a magyar eg�szs�g�gyi vezet�k azt szeretn�k, ha a lakoss�g 50-60 sz�zal�ka be lenne oltva az �j v�rus ellen..

Szeptember 24-�n bejelentett�k, hogy meghalt a 2. H1N1-ben fert�z�tt ember. Az �ldozat el�tte teljesen eg�szs�ges volt.