A H3N2 az A t�pus� influenza egyik alt�pusa. Madarakat �s eml�s�ket egyar�nt megfert�z. A madarakban, sert�ekben �s emberekben sz�mos t�rzzs� mutal�dott.

A legut�bbi t�z �vben gyakrabban fordult el�, mint a H1N1, a H1N2, illetve a B t�pus� influenza. (Ennek az�rt van jelent�s�ge, mert a szezon�lis influenza elleni vakc�n�kat �gy �ll�tj�k �ssze, hogy megtippelik a H1N1, a H3N2, a H1N2 �s az influenzav�rus B mut�nsainak a szezonban v�rhat�an el�fordul� ar�nyait.) Ellen�ll�k�pess�ge a sztenderd v�rus elleni szerekre, az amatadinra �s a rimantadinra az 1994-es egy sz�zal�kr�l 2003-ra 12 sz�zal�kra, 2005-re 91 sz�zal�kra n�tt.

�

A szezon�lis H3N2 influenza

A szezonalis H3N2 influenza olyan emberi influenza, amelynek v�rusa n�mileg k�l�nb�z� az el�z szezon v�rus�t�l. A szezon�lis influenzav�rusok �ltal�ban Kelet- �s D�lkelet-�zsia j�rv�nyaib�l erednek, majd k�rbecs�rgedeznek a F�ld�n, miel�tt terjed�s�k lecseng. A v�rus forr�s�nak meghat�roz�sa seg�t a virol�gusoknak abban, hogy jobban megj�soljak, melyik v�rusok okozz�k a k�vetkez� �v megbeteged�seit. Az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet (WHO) Nemzetk�zi Influenza-figyel� H�l�zata (angolul) Global Influenza Surveillance Network) 13 ezer, 2002 �s 2007 k�zt hat kontinensr�l gy�jt�tt H3N2 v�rus mint�t elemezve arra jutott, hogy a H3N2 �j t�rzsei hat-kilenc h�nappal el�bb jelentek meg Kelet- �s D�lkelet-�zsi�ban, mint b�rhol m�shol. A t�rzsek ezt k�vet�en el�sz�r Ausztr�li�t �s �j-Z�landot �rik el, majd �szak-Amerik�t �s Eur�p�t. Az �j vari�nsok D�l-Amerik�t tipikusan tovabbi 6-9 h�napos k�s�ssel �rt�k el.