Az Influenzavrus A az Orthomyxoviridae vrus csald egyik nemzetsge. Egyetlen faj tartozik hozz, az influenza A vrus, amely madarakban s bizonyos emlskben okoz influenzt. Vad madarakban valamennyi altpust kimutattk. Br minden madr fogkony e vrusokra, sok madrfaj egyedei megbetegeds nlkl hordozzk ket. Ms madrfajok, kztk a hziszrnyasok, azonban megbetegedhetnek e vrusoktl. A betegsg ktfle lehet: enyhe lefolys (sokszor alig szrevehet), vagy ersen patogn, gyors s csaknem szz szzalkban hallos kimenetel.
Varinsai s altpusai
Az A tpus influenzavrusokat tbbflekppen csoportostjk. Az egyik csoportosts izollt alakjaik alapjn teremt szrmazsi vonalakat (pldul a Fucsien-influenza vrushoz hasonl vrusok.) Csoportosthatk tipikus hordozjuk alapjn (pldul emberi influenza), altpusuk szerint (pldul H3N2), s betegsg-okoz kpessgk (pategonitsuk) alapjn (pldul LP). Teht pldul egy olyan vrust, amely az A/Fujian/411/2002(H3N2) vrus izollt alakjhoz hasonlt, Fucsien-vrus, emberi influenza vrusa s H3N2 vrus.
A varinsokat nha annak a fajnak a neve alapjn nevezik meg, amelyeket a trzs megfertz, vagy amelyekhez alkalmazkodik. Az ezen konvenci alapjn elnevezett f varinsok:
- Madrinfluenza
- Emberi influenza
- Sertsinfluenza
- Linfluenza
- Kutyainfluenza
A madrinfluenza tpusokat nha azon az alapon csoportostjk, milyen arnyban kpesek megbetegteni a szrnyasokat, klnsen a csirkket.
- Alacsony patogenits madrinfluenza (angolul Low Pathogenic Avian Influenza, LPAI)
- Magas patogenits madrinfluenza (HPAI)
Az influenza A vrus altpusait H-szmmal (a hemagglutinin tpusa alapjn) s N-szmmal (a neuraminidz tpusa alapjn) jellik. 16 HA antign (H1-tl H16-ig) s kilenc NA antign (N1-tl N9-ig) ismert.
Minden altpus tbb trzzs mutldott, amelyeknek klnbz a patogenits-profilja; egyesek ersen patognek bizonyos fajok szmra, de msok szmra nem, msok tbb faj szmra is patognek. Az ismert trzsek egy rsze kihalt. (Pldul a H2N2 altpus ma mr nem tartalmazza a hongkongi influenzt egykor okoz trzset).
|