A H3N2 az A típusú influenza egyik altípusa. Madarakat és emlősöket egyaránt megfertőz. A madarakban, sertéekben és emberekben számos törzzsé mutalódott.

A legutóbbi tíz évben gyakrabban fordult elő, mint a H1N1, a H1N2, illetve a B típusú influenza. (Ennek azért van jelentősége, mert a szezonális influenza elleni vakcínákat úgy állítják össze, hogy megtippelik a H1N1, a H3N2, a H1N2 és az influenzavírus B mutánsainak a szezonban várhatóan előforduló arányait.) Ellenállóképessége a sztenderd vírus elleni szerekre, az amatadinra és a rimantadinra az 1994-es egy százalékról 2003-ra 12 százalékra, 2005-re 91 százalékra nőtt.

A szezonális H3N2 influenza

A szezonalis H3N2 influenza olyan emberi influenza, amelynek vírusa némileg különböző az előz szezon vírusától. A szezonális influenzavírusok általában Kelet- és Délkelet-Ázsia járványaiból erednek, majd körbecsörgedeznek a Földön, mielőtt terjedésük lecseng. A vírus forrásának meghatározása segít a virológusoknak abban, hogy jobban megjósoljak, melyik vírusok okozzák a következő év megbetegedéseit. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Influenza-figyelő Hálózata (angolul) Global Influenza Surveillance Network) 13 ezer, 2002 és 2007 közt hat kontinensről gyűjtött H3N2 vírus mintát elemezve arra jutott, hogy a H3N2 új törzsei hat-kilenc hónappal előbb jelentek meg Kelet- és Délkelet-Ázsiában, mint bárhol máshol. A törzsek ezt követően először Ausztráliát és Új-Zélandot érik el, majd Észak-Amerikát és Európát. Az új variánsok Dél-Amerikát tipikusan tovabbi 6-9 hónapos késéssel érték el.